A csabai gárda az őszi idény kétharmadához érkezve, a tabellán a nyíregyházi egylet mögött posztol (ne feledjük viszont, hogy van egy elhalasztott hazai meccsük az MTK ellen), eddigi mérlegük 2GY-2D-4V, ehhez 16 rúgott gól mellett 18 kapott találat társul. Eredménysorukat böngészve megállapíthatjuk, hogy a bajnokság kezdetén kissé talán nehezen lendültek játékba (V-V-D-V-D és mindössze 4 rúgott gól, 13 bekapott találat ellenében). A legutóbbi 3 mérkőzésük mérlege azonban (GY-GY-V és a 12 általuk elért találat mellé mindösszesen csak 5 bekapott gól) már előzetesen is figyelmeztető jel lehetett arra nézve, hogy bizony-bizony aligha csak egyszerű kirándulás lesz a csabai út... Szóval egy feljövőben, jó passzban lévő Csaba az ellenfél, mondhatni a sorsolás szeszélye nem éppen a legjobbkor szólította a srácokat a Viharsarokba... Ráadásul az egyik olyan vidéki rivális otthonába látogat most a csapat, akikkel többnyire nagy csatákat vív a gárda, és az egymás elleni mérleg is viszonylag kiegyensúlyozott.

A vendég nyíregyházi csapat az ígéretesnek mondható bajnoki idénykezdet után, az utóbbi mérkőzések alkalmával már sajnos eléggé rapszodikus teljesítményt nyújtott, ez alapján talán nehéz is lenne megítélni, hogy igazából hol is van a helye a gárdának a 16-os mezőnyben... Az eddigi statisztika viszonylagos kiegyensúlyozottságot mutat (3GY-4D-2V), ám aki hétről-hétre igyekszik figyelemmel követni a mérkőzéseket, az utóbbi időben az valahol mégiscsak némi hiányérzettel bír... Őszintén szólva, a legalább 4-6 "eltékozolt" pont igenis nagyon hiányzik ahhoz, hogy a csapat akár közvetlenül a szűkebb élmezőny mögött tudjon helyet biztosítani magának.

Az is tény ugyanakkor, hogy elég sok - előre persze nem tervezhető - balszerencse is érte a csapatot az utóbbi időben (sérülések, betegség, eltiltás stb...) ez talán még egy érettebb, összeszedettebb csapat teljesítményében is nyomot hagyna (ne is menjünk messzire, a támadó szekció olyan szinten fogyatkozott meg, hogy az aktuális csabai fellépésre bizony már alighanem nagy fejtörést okozott a Mesternek az összeállítás).

Mindezzel együtt - a kissé kedvezőtlen előjelek ellenére is - a csapat természetesen a győzelem reményében vágott neki a békési útnak is, annak tudatában, hogy egy idegenben elért sikerrel ismét a közvetlen élmezőny mögé tudna felzárkózni a gárda. Ugyanakkor a hazaiak természetesen folytatni szerették volna a jó sorozatukat, a hazai sikerrel pontszámban utolérhették volna a középmezőnyt. Mindkét csapat részéről adott volt tehát a kellő motíváció...

A mérkőzés rövid krónikája:

01' - A mérkőzés elkezdődött.

21' - Csomány Örs (Bozsik Akadémia '96) gólt szerzett. 0-1

39' - A Békéscsaba UFC cserélt: Kukula Tamás helyére Dávid Tamás állt be.

40' - Gondos Zoltán (Bozsik Akadémia '96) sárga lapot kapott.

45' - Az első félidő befejeződött.

46' - A második félidő megkezdődött.

57' - Mezei Máté (Békéscsaba UFC) gólt szerzett. 1-1

60' - Dávid Tamás (Békéscsaba UFC) sárga lapot kapott.

62' - Szélpál Norbert (Békéscsaba UFC) sárga lapot kapott.

71' - A Bozsik Akadémia '96 cserélt: Borsi Dávid helyére Terdik Zsolt állt be.

72' - A Békéscsaba UFC cserélt: Mendebaba Szása helyére Lászik Milán állt be.

82' - Mácsai László (Békéscsaba UFC) gólt szerzett. 2-1

82' - A Békéscsaba UFC cserélt: Hegedűs Ádám helyén Lévai Norbert folytatja.

82' - A Bozsik Akadémia '96 cserélt: Hajdu László helyére Vámos Márk állt be.

86' - A Békéscsaba UFC cserélt: Szélpál Norbert helyén Konyecsni Zoltán folytatja.

89' - A Békéscsaba UFC cserélt: Tóth Gergely helyett Mokos Mihály lép pályára.

90' - A mérkőzés véget ért.

Mint arról a bevezetőben már szó esett, a mérkőzés szélsőséges időjárási viszonyok (viharos szél, szemerkélő eső) közepette vette kezdetét.

A térfélválasztás után az első játékrészben a Bozsik együttese élvezte a szél támogatását, ezt az esélyt a srácok rögtön kezdés után igyekeztek is meglovagolni. A játék persze nem igazán volt folyamatos, hiszen az irreális viszonyok miatt sokszor teljességgel kiszámíthatatlan volt a labda útja. Ilyenkor persze alapvető elvárás, hogy lehetőleg "földközelben" kell tartani a labdát, és erővel kell meglőni, hiszen a lágy átadásokat és ívelések a szél kénye-kedve szerint érnek, avagy nem érnek célba... Nos ez a kellemetlen külső körülmény eleinte igen-igen szokatlan volt mindkét küzdő fél számára, mintegy 10-12 perc kiegyenlített, ám eléggé csapkodó játék után úgy tűnt, a szél által is támogatott Bozsik-legények talán jobban tudnak alkalmazkodni a rendkívüli viszonyokhoz.

A játékrész derekára a vendégek egyre többször jutottak el a hazai kapuig, akcióikat rendre végig is tudták játszani, több esetben is kapkodásra késztetve a hazai védelmet. Fontos volt, hogy a meddő fölényt a lehető legrövidebb időn belül sikerüljön gólra váltani...

21' - Jobb oldalról középre ívelt Nagy Máté -sarokrúgást követően az 5 és feles vonalánál Csomány Örs emelkedett a legmagasabbra,és a nagy tömörülésben védőjét megelőzve mintaszerűen bólintott a jobb alsóba. 0-1

Időben megvolt hát a megnyugtató és elengedhetetlenül fontos vezető találat, ekkor még joggal hihettünk benne, hogy a játékrész második felében sikerül újabb gólt, esetleg gólokat is elérni, mert bizony az érezhető volt, hogy itt és most egyetlen találattal nem lehet mérkőzést nyerni...

Talán ezért is volt érthetetlen, hogy a megszerzett vezetés birtokában a csapat feltűnően idegesen, pontatlanul és kapkodva játszott tovább, míg a hazaiak

egyre veszélyesebbek voltak - a leginkább széleken vezetett - gyors ellentámadásaikból. A nyh-i csapat előrejátékában sajnos látványosan kevés volt a hatékonyság, sok esetben hoztak rossz döntést a srácok, kevés volt az igazán jó, váratlan egyéni megoldás, a vállalkozó kedv. Nem lehet mentség, de ne feledjük persze, hogy Istenes, Baglyos, és Bodai hiányában gyakorlatilag egy komplett támadó alakzatot kellett a mérkőzésen nélkülöznie a csapatnak. Mondhatnánk erre a paradox hasonlattal élve: ha már így alakult, most volt itt a lehetőség a helyettük pályára lépők előtt a bizonyításra...

A félidei szünetre ugyan a vendégcsapat egygólos vezetésével vonultak a csapatok, ám a körülményeket tekintve nagyon-nagyon hosszúnak ígérkezett a második játékrész...

A pihenőidőben egyébként egyik szakvezető sem ítélte szükségesnek a változtatást (azaz a hazaiak Mestere az első játékrész hajrájában eszközölt már egy cserét a saját támadó szekciójukban - ezt a változtatást viszont valószínűleg kényszer szülhette, hiszen ekkor már csak néhány minutum volt hátra szünetig).

Mindeközben az időjárás mintha talán nem tudott volna dönteni, hogy melyik arcát is mutassa, hol verőfényes napsütés, hol már-már szürkületi sötétség váltogatta egymást a komor sötét felhők vonultával. Egy dolog viszont az állandóságot képviselte: a szünni nem akaró erős szél, amely szünet után immáron a hazaiakat támogatta...

Talán a szünetbéli edzői dörgedelmek hatására, talán a baljós előérzet miatt, tény ami tény, a szembeszél dacára a Bozsik-alakulat kezdte nagyobb lendülettel a második játékrészt. Az első 8-10 percben 2 alkalommal is a csabai hálóba találtak a nyírségi srácok, ám a játékvezető leshelyzet miatt sajnos mindkét találatot annulálta - egyik eset ugyan kissé véleményes volt, de természetesen a JT szava a döntő... Ugyanakkor azt is szükséges megjegyezni, hogy kicsit nagyobb odafigyeléssel ezek közül a lehetőségek közül legalább egyik értékesíthető lehetett volna, és a játék ezen szakaszában ez bizony akár döntő fontosságú lehetett volna - de persze a "volna" ezúttal sem játszott... Tárgyilagosan pedig azt is feltétlenül meg kell említeni, hogy a hazaiak előtt is adódott egy óriási lehetőség, amikor egy sarokrúgás utáni belső kavarodást követően a labda a felső lécen megpördülve hagyta el a játékteret a vendégkapu előterében.

Az elcsépelt frázissal élve: a futball örök törvényszerűségei szerint a kimaradt lehetőségek általában igen hamar megbosszulják magukat. Nos nem volt ez másként jelen esetben sem...

57' - A nyírségiek kapuja előtt balról középre ívelt szögletrúgást egy erős széllökés a rövid felső irányába csavart. A labda ívére kapujából kiinduló Pergernek így vissza kellett lépnie, de csak oldalra kiütni tudta a labdát. A félmagasan az ötös irányába belőtt ismétlésnél úgy tűnt, a kapus a védőkre várt, a védelem pedig azt hihette, hogy a kapus lehúzza a labdát... A közöttük akadálytalanul a gólvonal irányába tovasuhanó "ajándékba kapott" labdát nevető harmadikként Mezei Máté. a csabaiak sarokrúgáshoz előrehúzódó belső védője középen két lépésről a hálóba kotorta. 1-1

Peches egy találat volt persze, de utólag az eredmény szempontjából ez teljesen lényegtelen... Megint az a sokat emlegetett kommunikációhiány!

Az egyenlítés után talán várható volt, hogy a hazaiak nagyobb sebességi fokozatba kapcsolnak a vezető találat megszerzése érdekében. Nos, ez a játék képe alapján annyira nem jött át, ugyan enyhe mezőnyfölényben játszott a hazai gárda, mégis inkább a szórványos Bozsik-kontrák tűntek veszélyesebbnek. Érdekes módon, ezúttal az utóbbi időben általában sokkal inkább aktív jobb oldali Bozsik-alakzat, a második játékrészben előrejátékban szinte teljesen passzív volt, számottevő akciót ezen az oldalon talán nem is jegyezhettünk. Jól mozgott viszont ezúttal a balszél, itt - az egy évvel fiatalabb - Hajdu révén több veszélyes megugrást is láthattunk. A játékrész derekán ismételten volt egy jó 10 perces szakasz, amikor látványosan kapuja elé szorult a végig igen fegyelmezetten - tegyük hozzá, sokszor 9 mezőnyjátékossal - visszatömörülő ellenfél. Ebben az időszakban számos elvégzett sarokrúgás is jelezte a vendégfölényt, ám ez is meddőnek bizonyult, hiszen sajnos nem sikerült újabb találatot elérni. Legközelebb, a zsinórban 3. elvégzett szögletrúgást követően volt ehhez a Nyíregyháza, mikoris Hajdu lövését bravúros mozdulattal sikerült a hazaiak cerberusának a bal felsőből a kapu fölé tolnia. Szép volt a lövés is, és igen látványos a védés is, nagy helyzet volt...!

A hajrához elérkezve érezhető volt, hogy amelyik együttes még gólt tud szerezni, az ezzel már alighanem végleg abszolválni is tudja a mérkőzést. Mindkét gárda érdekes módon elsősorban a szélsőjátékot erőltette, a hazaiak jobb oldalán, míg a vendég Bozsik esetében inkább a bal oldalt futottak a támadások, olyan érzése volt a külső szemlélőnek, mintha keresztirányban lejtene a pálya a kispadok oldalától a nézőtéri lelátó irányába - ebben persze jelentős szerepe lehetett az időközben kissé harántirányúra váltott erős szélnek is (amely azért továbbra is a csabaiakat segítette...)

82' - Jobbról a nyírségi térfél közepéről elvégzett szabadrúgást követően, a középre csavart és az erős szélben szinte már-már megállt labda a látványosan egyedül hagyott csabai 10-es fejére pottyant, ahonnan a kővé dermedt védők és a vendégkapus mellett a hosszú alsóba perdült. 2-1

Az ezt követő néhány játékpercet a hazaiak már okosan, taktikusan végigtördelték (cserék, apróbb szabálytalanságok, stb.) így a hátralévő időben a vendégcsapat sajnos nem tudott alakítani az eredményen...

Összegzés:

A korosztályos válogatottak EB-selejtezői miatt elmaradó hazai mérkőzés (MTK) következtében a legutóbbi 10.10-i győri, eléggé balszerencsés végkimenetelű fellépést követően sajnos ezúttal Békéscsabán sem sikerült pontot szerezni.

Talán sokkal fájóbb lehet ez a vereség, hiszen az eddigi fordulók ellenfelei közül valljuk be, ezúttal alighanem az egyik legszerényebb képességű csapat ellenében volt kénytelen kapitulálni a Bozsik-egylet. Lehetne itt most kifogásokat keresni (hiányzók, kimaradt bajnoki forduló, irreális időjárási viszonyok, stb.) mégis utólag minden csakis magyarázkodásnak hatna. Ami tény: az ellenfél taktikus játékkal a maga javára tudta eldönteni a - számukra is kiemelten fontos - hazai meccset. Ehhez pedig kénytelen-kelletlen, de mindenképpen gratulálni illik!

A mérkőzés ismét számtalan tanulsággal szolgált, talán a legnagyobb, hogy ezen a szinten már egyetlen találkozót sem lehet félvállról venni, minden egyes bajnoki pontocskáért kőkeményen meg kell dolgozni!

Öröm az ürömben, hogy az U19-es gárda viszont tetszetős, magabiztos játékkal megnyerte a saját mérkőzését, ehhez nekik szívből gratulálunk, s bízunk benne, hogy a jónéhány- sokszor csak balszerencsés körülmények között - elvesztett mérkőzés után végre visszakapaszkodhatnak a játékerejüknek megfelelő helyre valahol a középmezőnyben.

Visszatérve az U17-es csapathoz: a következő hazai fellépés (az Illés Akadémia ellenében) szintén elmarad, így zsinórban harmadszor is idegenbéli megmérettetés előtt áll a gárda - soron következő ellenfél a DVTK U-17 együttese. Túl az ismert, hagyományok miatti presztízsen, a csapat számára immáron igen komoly a tét: egy esetleges újabb vereséggel immár a táblázat alsó harmadába kerül a játékereje alapján ennél azért jóval előbbre predesztinált társulat...

A motiváció tehát adott, a kimaradó forduló alatt rendezni LEHET és persze KELL is a sorokat, időközben a sérültek is lassan felépültek, szóval előbb-utóbb most már csakis jobb jöhet...! Ezt persze nem elég csak várni, ezért mindenkinek TENNI is szükséges!

A kissé már talán megtépázott önbizalom helyreállításához alighanem sikeresen hozzájárult a bajnoki szünetben az eléggé tartalékos U19-esek elleni felkészülési mérkőzésen elért 2:0 arányú győzelem is. Persze ilyenkor elsősorban nem is az eredmény fontos - mint az ilyen mérkőzéseken általában sem - sokkal inkább a mutatott jó játék, valamint az, hogy a sérülések és rehabilitáció után újra lehetőséget kapott csapattagok is igen bíztatóan mozogtak.

Mindkét korosztály számára igen fontos lenne tehát a hétvégi jó szereplés Miskolcon. Ehhez, valamint a heti felkészüléshez kívánunk jó munkát, kellő kitartást és alázatot, bízunk benne, hogy ezúttal már a rég elpártolt szerencse is mellénk szegődik végre...

Hajrá Srácok!

Let's go Bozsik Akadémia '96!

A mérkőzés jegyzőkönyve: http://adatbank.mlsz.hu/pr01/p01_jegyzokonyv_nez.asp?p_merk_id=637768